A Kornati Nemzeti Park Horvátország egyik legszebb és legnépszerûbb nemzeti parkja. Az 1980-as évek elején nyilvánították természetvédelmi területté. Nevét a legnagyobb szigetérõl, a Kornat szigetrõl kapta.
Területe 220 km2 amelyen közel 150 fehér kopár, sziklás sziget található. Ezek a kis szigetek és szigetecskék úgy néznek ki mint a bálnák hátai: ívesek és szürkék. Az egész nemzeti park olyan mintha egy bálnaraj szabadult volna az Adria ezen részére.
 Érdekes módon az egész Kornati Nemzeti Park a Murter városban lakóké. Eredetileg azért vették meg a murteriek a szigetcsoportot, hogy itt legeltessék a birkáikat és kecskéiket. Ezek a jószágok azoban szép lassan teljesen leamortizálták a szigeteket. Ezért ilyen kopár a Kornati-szigetcsoport.
Végül azért nyilvánították nemzeti parkká a szigetcsoportot, hogy megóvják a természeti adottságokat és hogy megkíméljék ezt a területet az épitkezésektõl, a beépítéstõl.
A búvárok körében is nagyon népszerû a Kornati Nemzeti Park. Itt található az Adria leggazdagabb víz alatti állat és növényvilága (közel 300 állat- és 350 növényfajjal).


A mintegy 140 lakatlan sziget és sziklazátony alkotta Kornati-szigetvilág a tenger és kőszirtek igazi labirintusa, amely magas sziklafalairól és szokatlan domborzati formációkról ismert. A Kornati-szigetekre érkező utast már első pillantásra megbabonázza a napsütésben hófehéren kiemelkedő karsztvidék és a tenger megnyugtatóan hűvös kékségének ámulatba ejtő összjátéka.